Vizsolyi Biblia – Vizsolyi templom

Nyitvatartás, jegyárak:

Információ:

Vizsolyi Biblia:

Az első, teljes, magyar nyelvű bibliafordítás Vizsolyban látott napvilágot 1590. júl.20-án. Ezért a kiadás helyszíni megjelölésével hivatalosan Vizsolyi Bibliának is hívjuk, de elterjedt a fordító nevét megőrző Károlyi/Károli Biblia kifejezés is. A Szentírás viszonylag korai lefordítása (1590) és folyamatos kiadása különböző hazai és külföldi helyszíneken, biztosította a magyarság számára az anyanyelvi hitélet fejlődését és a reformáció kiteljesedését.

Elsődlegesen egyházi életünk és keresztény hitünk fontos vívmányairól van szó bibliás küldetésünk kapcsán, de nem elhanyagolható ezek évszázadokon át ható járulékos gyümölcsei sem: magyar népünk nyelvi, szellemi épülése, Szentírásos inspiráltsága, művészi alkotásainak hitbeli gyümölcsei. Magyar népünk szellemi, nyelvi, hazafias fejlődése sok történelmi korszakban (pl. a kuruc korban), nem választható el buzgó lelkészek áldozatos igehirdetési szolgálatától, vagy éppen üldöztetéseitől (pl. a negyven gályarab prédikátor). Gyülekezetünk küldetése, hogy nemzetünk felfedezze és hitelesen megismerje a 21. században is lelki erőforrásunkat, Isten szavát: a Bibliát.

Az Árpád-kori Műemlék Templom védett freskóit, valamint az 1590-ben Vizsolyban nyomtatott teljes magyar nyelvű Vizsolyi (Károlyi) Biblia egyik első kiadású példányát naponta megtekinthetik a Tisztelt Látogatók.

Vizsolyi Református Templom:

A vizsolyi református templom három nagyobb téregységre – toronyra, hajóra és szentélyre – oszlik.
Négyzetes alaprajzú tornya a nyugati homlokzat előtt emelkedik, a szentély pedig önmagában is egy többsejtű térrendszert alkot. A szentélynégyzethez egy keskenyebb meghosszabbítás és egy még keskenyebb félköríves apszis csatlakozik. A zömök torony háromemeletes. Földszintjét három oldalon nyitott, csúcsívvel tagolt előtér képezi.
Az alsó két emeleten lőrésszerű, a harmadik emeleten már csúcsíves mérműves ablakok vannak. A hajóba a toronyaljból nyíló ajtón át juthatunk, a hajó déli oldalán lévő korábbi bejáratot befalazták. A hajót sík mennyezet fedi, megvilágítást déli irányból, négy keskeny, csúcsíves ablakon át kap. Nyugati oldalán álló fakarzatáról a toronyba a toronyalj íveivel azonos, csúcsíves bejárat vezet. A hajót a szentélynégyzethez kapcsoló nyomott csúcsívet egy hengertagból és zárólemezből álló vállkő hordja. A szentélynégyzet bordás keresztboltozattal fedett. A hornyolt profilú bordák orsó és csonka gúla tagból álló konzolokra futnak. A boltozat záróköve indás, növényi ornamentika kezdetleges utánzása. A diadalív lépcsősen tagolt bélletű. Az apszist lapos félkupola fedi.A szentélyben félköríves tölcsérablakok vannak.A templom külseje puritán. Apszisát vakárkádsor tagolja, egyetlen szobrászati dísze a szentélynégyzet déli falán található torz fej.

A templom már említett három téregysége lényegében két periódusban épült. A jelenlegi három osztagú szentély épült először, mint teljes templom. A terület betelepüléséből és az épület formai kialakításából következtetve a 12. század legvégén, esetleg a 13. század elején kezdhették építeni, de 1220-ban már állnia kellett, mert abban az esztendőben Igyházasvisl-t is említenek az oklevelek.
Később az eredetileg kisméretű templomot bővítették a mai hajóval és a toronnyal. A templom típusa (egyhajós, homlokzati tornyos, nyugati karzattal, síkmennyezettel), gótikus részletformái (bordaprofil, mérvű) valamint a történelmi tények (Vizsoly jelentős szerepe a 14. század elején: 16 garas pápai adót fizet) azt látszanak bizonyítani, hogy az épület bővítését a 14. század huszas éveire befejezték.A bővítés során kapta a román kori hajó a síkmennyezet helyett a bordás keresztboltozatot. Szintén ekkor, vagy a következő évtizedekben épült a szentélynégyzet déli oldalára a sekrestye, melynek alapjaira 1942-ben ásatások során bukkantak.
A templom a 16. század második felében már a református egyház tulajdona. Az átvétel körülményei ismeretlenek.
Állapota a 18. században nagyon rossz. A református kézen való megtartásért folytatott harcok árnyékában a gyülekezetnek egyelőre nem állt módjában felújítani a templomát. Bizonyára az idő múlásával is romlott folyamatosan Isten házánac állapotja, de Sallay Marianne véleménye szerint az 1697-ben Vizsolyban zajló csata alkalmával szenvedett nagyarányú sérüléseket, s ekkor pusztulhatott el a sekrestye is.

Cím: 3888 Vizsoly, Szent János u. 123.
Email: vizsolyibiblia@gmail.com
Fax: (46) 587 512
Mobil: 06 30 749 8568
Tel.: 46 587 512